Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a cápák vérengző húsevők, amelyek morcosak lesznek ha nem falják be a napi adagjukat. Persze ez a kép hamar meginog, elég csak gondolni a cetcápára, az óriáscápára és a nagyszájú cápára, amelyek köztudottan békés planktonszűrők. Azonban a Kaliforniai Egyetem kutatói a világ leggyakoribb cápaféléjéről a Kerekfejű pörölycápáról (Sphyrna tiburo) derítették ki, hogy a valóságban mindenevő, képes váltani az állati és növényi eredetű táplálék között.
A fajt tanulmányozó kutatóknak már korábban feltűnt, hogy egyes példányok gyakran esznek a fenéken növő tengeri fűből és az elhullott állatok gyomortartalmának 62 százaléka tartalmaz növényi anyagot. Nem sokat törődtek vele, betudták annak, hogy ezek a hínár akkor kerül az állatok gyomrába, mikor a fenéken rákok és más kisebb gerinctelenek után kutatnak. Samantha Leigh az egyetem ökológusa azonban kíváncsi volt, hogy az állatok képesek e megemészteni a növényi anyagot. Ehhez az akváriumuk alját beültették hínárral, és néhány tintahalat is elhelyeztek ott, hogy az öt, Florida partjainál befogott cápának legyen választási lehetősége. A növényekbe egyfajta kémiai nyomjelzőt fecskendeztek.
A cápák véréből és a májszövetből mintát vettek. A vizsgálatuk döbbenetes dolgokra derített fényt.
A kémia nyomjelző magas koncentrációban volt jelen, ami az bizonyította, hogy az állatok emésztőenzimjei képesek voltak lebontani a növényi anyagot és így hasznosítani a belőle kivont tápanyagokat. Ez a felfedezés átértékeli a cápák helyét a vízalatti hínárerdők táplálékláncában. Hisz ezek a teremtmények elviekben a tápláléklánc csúcsán vannak, míg a tengeri füvek a termelők, vagyis az alapját adják. Ha többet szeretnél olvasni a kerekfejü pörölycápákról, akkor itt teheted meg. Az evolúciójukat érintő kutatás alapján feltételezhető, hogy talán a nagy pörölycápához képest megváltozott fejforma a félig növényevő életmód miatt is kialakulhatott.
Forrás: Science Alert
A fajt tanulmányozó kutatóknak már korábban feltűnt, hogy egyes példányok gyakran esznek a fenéken növő tengeri fűből és az elhullott állatok gyomortartalmának 62 százaléka tartalmaz növényi anyagot. Nem sokat törődtek vele, betudták annak, hogy ezek a hínár akkor kerül az állatok gyomrába, mikor a fenéken rákok és más kisebb gerinctelenek után kutatnak. Samantha Leigh az egyetem ökológusa azonban kíváncsi volt, hogy az állatok képesek e megemészteni a növényi anyagot. Ehhez az akváriumuk alját beültették hínárral, és néhány tintahalat is elhelyeztek ott, hogy az öt, Florida partjainál befogott cápának legyen választási lehetősége. A növényekbe egyfajta kémiai nyomjelzőt fecskendeztek.
A cápák véréből és a májszövetből mintát vettek. A vizsgálatuk döbbenetes dolgokra derített fényt.
A kémia nyomjelző magas koncentrációban volt jelen, ami az bizonyította, hogy az állatok emésztőenzimjei képesek voltak lebontani a növényi anyagot és így hasznosítani a belőle kivont tápanyagokat. Ez a felfedezés átértékeli a cápák helyét a vízalatti hínárerdők táplálékláncában. Hisz ezek a teremtmények elviekben a tápláléklánc csúcsán vannak, míg a tengeri füvek a termelők, vagyis az alapját adják. Ha többet szeretnél olvasni a kerekfejü pörölycápákról, akkor itt teheted meg. Az evolúciójukat érintő kutatás alapján feltételezhető, hogy talán a nagy pörölycápához képest megváltozott fejforma a félig növényevő életmód miatt is kialakulhatott.
Forrás: Science Alert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.