A fürész surrogására emlékeztető, halk kerregő hangok, ezt hallották meg először az új fajok után kutató herpetológusok, miközben az esőerdő közepén futó, használaton kívüli autópályát járták. Az említett autópálya a Madeira és Purus folyók összefolyásánál fekszik, amely zoológiai szempontból nagyon változatos hely. A csapatot vezető Rafael de Fraga, a Brazíliai Kutatóintézet herpetólogusa gyanította, hogy egy addig nem ismert békafaj egyedei adhatják ki. Hamarosan több egyedükre is rábukkantak az esőerdőben.
Az apró békafajt jaguárbékának nevezték el, de a tudományos neve a Scinax onca is az állat fején, hátán és a combján található jellegzetes narancssárga szegélyű sötét foltjaiból jött, valamint abból a tényből, hogy az állatok több jaguárt is láttak a környéken. Az állatból rengeteg példányt találtak, ami azt mutatja, hogy elég gyakori ezen a vidéken.
Ennek az az oka, hogy ezek az erdőlakó békák az esős évszakban azonnal párosodnak és petéket raknak az erdőben található közepes méretű tavacskákba, vagy hosszú ideig fennmaradó, nagyobb pocsolyákban. Előtte a hímek persze elfoglalják a helyüket a közeli fák és bokrok alacsonyan fekvő levelein, és kiadják jellegzetes, fentebb emletett fűrészelésre emlékeztető hívóhangjukat.
A Scinax genusba tartozó leveli békák Amazónia esőerdeiben endemikusak. A jaguárbékával együtt 93 faj tartozik ide. És mindegyike potenciálisan veszélyeztetett, mivel az Amazóniai esőerdő területe a faírtások miatt rohamosan csökken. Előreláthatólag a jaguárbéka is felkerül erre a listára, mivel az élőhelyük közelében végighaladó utat újra használatba kívánja venni a brazil kormány.
Forrás: National Geographic
Az apró békafajt jaguárbékának nevezték el, de a tudományos neve a Scinax onca is az állat fején, hátán és a combján található jellegzetes narancssárga szegélyű sötét foltjaiból jött, valamint abból a tényből, hogy az állatok több jaguárt is láttak a környéken. Az állatból rengeteg példányt találtak, ami azt mutatja, hogy elég gyakori ezen a vidéken.
Ennek az az oka, hogy ezek az erdőlakó békák az esős évszakban azonnal párosodnak és petéket raknak az erdőben található közepes méretű tavacskákba, vagy hosszú ideig fennmaradó, nagyobb pocsolyákban. Előtte a hímek persze elfoglalják a helyüket a közeli fák és bokrok alacsonyan fekvő levelein, és kiadják jellegzetes, fentebb emletett fűrészelésre emlékeztető hívóhangjukat.
A Scinax genusba tartozó leveli békák Amazónia esőerdeiben endemikusak. A jaguárbékával együtt 93 faj tartozik ide. És mindegyike potenciálisan veszélyeztetett, mivel az Amazóniai esőerdő területe a faírtások miatt rohamosan csökken. Előreláthatólag a jaguárbéka is felkerül erre a listára, mivel az élőhelyük közelében végighaladó utat újra használatba kívánja venni a brazil kormány.
Forrás: National Geographic
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.