A Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói DNS vizsgálatot hajtottak végre a dél-amerikai Belize partjainál kifogott kerekfejű pörölycápán. Ezek alapján kiderült, hogy egy különálló fajra bukkantak. A vizsgálatot a Stonybrook Egyetem kutatója, Andrew Fields végezte.
Jelenleg is folyik azon anatómiai különbségek felmérése, ami megkülönböztetheti az újonnan felfedezett fajt rokonától. A kerekfejű pörölycápa 80-150 centiméter hosszú, és a táplálékát a sekély vizekben élő rákok, kagylók, polipok és kisebb halak adják. Ezek a kistermetű cápafélék csupán az amerikai szuperkontinens két oldalán fordulnak elő. Keleten Észak-Karolina partvidékétől a Mexikói öblön át egészen Brazília déli részéig elterjedt. A nyugati oldalon addig Dél-Kaliforniától egészen Ecuadorig élnek populációi.
Belize a kerekfejüek életterének nyugati részére esik. Feltételezhető, hogy a nyugati részen élnek a megváltozott genetikai állományú, már különálló fajként kezelhető állatok. Véleményem szerint ez ahhoz köthető, hogy 3 millió évvel ezelőtt létrejött a Panama-földhíd. Ez pedig szárazföldi akadályt képzett a kerekfejű pörölycápák egyedei között. Később két populációvá, aztán fajjá vált szét. Ez pedig szerintem simán belefér, mert a Sphyrna (pörölycápák) genus 20 millió éve jelent meg, a miocén időszakban.
És az evolúciójuk története elég izgalmas és mozgalmas történet a legutóbbi genetikai vizsgálatok alapján. Az első, feltételezett képviselőjük nagytermetű volt, feltételezhetően akkora, mint a nem legnagyobb tagja az 5,5-6,1 méter hosszú Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran). Tudni kell, hogy a genus többi képviselője cápához képest kisméretű, de a pöröly alakja változatosabb.
Alapesetben a pörölyt egyfajta ellensúlyként, vagyis liftként használják. Másrészt a sokkal szélesebb felületen több elektromos receptor található, ami megnöveli a ragadozó érzékelő képességét, ezzel képes érzékelni a zsákmány legapróbb molekulájának rendkívül gyenge, elektromos jelzéseit is érzékeli. A pörölyével azonban a középmezőnyben van, a legkisebb ilyen szerv a kerekfejű pörölycápának van, viszont a legnagyobbal és leglátványosabbal a Szárnyas pörölycápa (Eusphyra blochii) rendelkezik, amely meghaladja a hal testének hosszának felét.
A feltételezések szerint az, hogy egy nagyobb fajból egyre kisebb fejlődik összefüggésbe hozható a neoténia jelenségével. Ez akkor lép fel, mikor egy mutáció miatt egy állat megőrzi fiatal kori jellegzetességeit (esetünkben a kis méret), viszont szaporodóképes marad. Mint minden mutáció, ha ez is hasznos, akkor elterjed az egész populációban. Így, mivel a cápák egyre kisebb méretűek lettek, kevesebb energiát kellett a növekedésbe invesztálni, így több jutott a szaporodásra.
A változatosabb formájú pöröly pedig abba segíti őket, hogy jobban érzékeljenek és táplálkozzanak.
Forrás:
Breaking Belize News
Dive Center
 |
| Az újonnan felfedezett faj a kerekfejű pörölycápa (Sphyrna tiburo) legközelebbi rokona. |
Belize a kerekfejüek életterének nyugati részére esik. Feltételezhető, hogy a nyugati részen élnek a megváltozott genetikai állományú, már különálló fajként kezelhető állatok. Véleményem szerint ez ahhoz köthető, hogy 3 millió évvel ezelőtt létrejött a Panama-földhíd. Ez pedig szárazföldi akadályt képzett a kerekfejű pörölycápák egyedei között. Később két populációvá, aztán fajjá vált szét. Ez pedig szerintem simán belefér, mert a Sphyrna (pörölycápák) genus 20 millió éve jelent meg, a miocén időszakban.
És az evolúciójuk története elég izgalmas és mozgalmas történet a legutóbbi genetikai vizsgálatok alapján. Az első, feltételezett képviselőjük nagytermetű volt, feltételezhetően akkora, mint a nem legnagyobb tagja az 5,5-6,1 méter hosszú Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran). Tudni kell, hogy a genus többi képviselője cápához képest kisméretű, de a pöröly alakja változatosabb.
 |
| Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) |
A feltételezések szerint az, hogy egy nagyobb fajból egyre kisebb fejlődik összefüggésbe hozható a neoténia jelenségével. Ez akkor lép fel, mikor egy mutáció miatt egy állat megőrzi fiatal kori jellegzetességeit (esetünkben a kis méret), viszont szaporodóképes marad. Mint minden mutáció, ha ez is hasznos, akkor elterjed az egész populációban. Így, mivel a cápák egyre kisebb méretűek lettek, kevesebb energiát kellett a növekedésbe invesztálni, így több jutott a szaporodásra.
A változatosabb formájú pöröly pedig abba segíti őket, hogy jobban érzékeljenek és táplálkozzanak.
Forrás:
Breaking Belize News
Dive Center
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.