Az ausztráliai Brisbane város közelében fedezték fel a Dolomedes briangreenei-nek elnevezett vízipókfajt. Eme teremtményt Robert Raven, a Queenslandi Múzeum kutatója írta le, és felfedezését a Brisbane-i "World Science Festival" nevű rendezvényen tette közzé.
Eme pókfaj Queensland patakjaiban él. Tenyérnyi méretűre is megnőhetnek. A testüket finom, selymes szőrzet borítja. A hímek sötétbarna színűek, a fejükön fehér csíkokkal, míg a nőstények bézsszínűek.
A legtöbb idejüket a parton töltik, a hátsó lábukat a vízbe lógatva és figyelik a vízbe ugró állatok által keltett hullámokat. A hullámok mértékéből rájön, hogy állat vagy a vízre hulló levél okozza a , és arra is ebből következtet, hogy mekkora a zsákmányállat Ilyenkor beleugrik folyóba, lemerül a víz alá és lesből, alulról támadva lábainak végén lévő karmok segítségével ragadja meg a prédát és a mérgével megbénítja , és kiviszi a partra. . És fontos szerepe van egy Ausztráliába betelepített, egyre terjedő faj visszaszorításában.
Az óriásvarangy eredetileg Dél és Közép-Amerikában, valamint Texas déli részén őshonos, de számtalan helyre betelepítették, hogy ezen nagy falánkságú teremtménnyel próbálják meg az ültetvényeket veszélyeztető nádbogár szaporulatát visszafogni. Ausztrália keleti részén eme faj azonban hatalmas mértékben elszaporodott, kiszorítva az őshonos békákat és más állatokat. Mérgező bőrével pedig megöli a rávadászó ragadozókat, így hatalmas károkat okozva az ökoszisztémában. Az ausztrál hatóságok kerítéstől kezdve húsevő hangyákig mindennel próbálkoztak.
Kiderült, hogy Dolomedes briangreenei vízben élő rovarok és halak mellett előszeretettel fogyasztja nem csak az óriásvarangyok ebihalait, hanem magukat a kifejlett állatokat is.
Talán ez a pókfaj választ jelenthet az óriásvarangyproblémára, ami a bolygó legkisebb kontinensét sújtja.
A Dolomedes genusba, közönséges nevükön halászpóknak nevezett állatok szerte a világon elterjedtek. Több száz fajuk él világszerte. Ezek a teremtmények általában éjszaka vadásznak, mikor a vízimadarak alszanak. Alkalmazkodóképes ragadozók, amik képesek bármilyen zsákmányforráshoz alkalmazkodni.
Forrás: CNET
Eme pókfaj Queensland patakjaiban él. Tenyérnyi méretűre is megnőhetnek. A testüket finom, selymes szőrzet borítja. A hímek sötétbarna színűek, a fejükön fehér csíkokkal, míg a nőstények bézsszínűek.
A legtöbb idejüket a parton töltik, a hátsó lábukat a vízbe lógatva és figyelik a vízbe ugró állatok által keltett hullámokat. A hullámok mértékéből rájön, hogy állat vagy a vízre hulló levél okozza a , és arra is ebből következtet, hogy mekkora a zsákmányállat Ilyenkor beleugrik folyóba, lemerül a víz alá és lesből, alulról támadva lábainak végén lévő karmok segítségével ragadja meg a prédát és a mérgével megbénítja , és kiviszi a partra. . És fontos szerepe van egy Ausztráliába betelepített, egyre terjedő faj visszaszorításában.
 |
| Óriásvarangy más néven agavarangy (Bufo marinus) |
Kiderült, hogy Dolomedes briangreenei vízben élő rovarok és halak mellett előszeretettel fogyasztja nem csak az óriásvarangyok ebihalait, hanem magukat a kifejlett állatokat is.
Talán ez a pókfaj választ jelenthet az óriásvarangyproblémára, ami a bolygó legkisebb kontinensét sújtja.
A Dolomedes genusba, közönséges nevükön halászpóknak nevezett állatok szerte a világon elterjedtek. Több száz fajuk él világszerte. Ezek a teremtmények általában éjszaka vadásznak, mikor a vízimadarak alszanak. Alkalmazkodóképes ragadozók, amik képesek bármilyen zsákmányforráshoz alkalmazkodni.
Forrás: CNET
Elszaporítani és hajrá!!!
VálaszTörlés