A gaboni Ashankolo hegység erdeiben történt, hogy Paul Du Chaillu (1831 július 31. - 1903 április 29.) francia származású utazó, zoológus és antropológus egy különös majmot lőtt le.
A Philadelphiai Természettudományos Akadémia megbízásából érkezett Nyugat-Afrikába, az általa vezetett expedíciónak nem volt más célja, hogy megerősítsék a helyi erdőségekben élő óriási méretű főemlősökről szóló híreket. Chaillu sikerrel járt, és ő ismertette meg a gorillát a nyugati világgal.
Azonban amit 1858. áprilisában lelőtt nem gorilla volt.
A tudós elsőre egy nagyra nőtt, hím közönséges csimpánznak gondolta a lelőtt állatot, kerek fekete és csupasz arca is erre utalt. Nagy szemei egymástól távol ültek. A szemöldökeresz kiugró volt és jól fejlett. Az orra lapos, míg az arccsontja kiemelkedő. Az agykoponya pedig nagyobb lehetett, mint a közönséges csimpánzé.
Chaillu nem tudta besorolni az általa elejtett majmot, de a vele tartó őslakos hordárok és nyomkeresők viszont jól ismerték az általuk csak koolookambának nevezett majomfélét. A nevét az általa hallatott "kooloo" hívóhangról kapta. A helyiek szerint ezek a majmok a többi csimpánzzal ellentétben a hegyvidéken élnek.
Chaillu 1860-ban a Troglodytes koolokamba nevet adta az általa felfedezett új fajnak. A Troglodytes a csimpánznak a genusneve a régi nevezéktan szerint . Tehát ha mai, érvényes tudományos nevet akarunk neki adni, akkor jó lesz a Pan koolokamba is.
Az évek során a faj több egyedét is befogták Gabonban és Nyugat-Afrika más részein. A vicces, hogy néhány még a nyugati világ állatkertjeibe is eljutott. A leghíresebb a Mafuka nevű nőstény, aki az 1875-tőll volt a Drezdai állatkert lakója. A másik neves példány Johannának hívták, és Phineas Taylor "PT" Barnum utazó műsorával járta a világot az 1880-as években. Sőt az 1980-as években az Új Mexikói Holloman repülőtéren tartott csimpánzok között szintén volt két nőstény koolookamba, akik "Minnie" és "Sevim" névre hallgattak. Hogy miért kellettek oda csimpánzok? I
tt tartották az orvosi kísérleteket túlélt csimpánzokat, akik ezek után a beavatkozások után sokszor csak évekig, vagy hónapokig tudtak élni, mivel legyengült az immunrendszerük, vagy más szervi elváltozás maradt bennük ezek után. Véleményem szerint ezért kellene az emberi jogokat át kellene nevezni "értelmes lények" jogaira, és kiterjeszteni a bolygón élő többi intelligens fajra (elefántok, cetfélék, papagájok stb.), ja meg betiltani az állatkísérleteket.
Na, jól elkanyarodtam a témától.
A fentebb leírt tények alapján elmondható, hogy a koolookamba létezik, és a zoológia, azon is belül a primatológia számára a mai napig rejtélyes majom. A kriptozoológiai körökben legelterjedtebb nézet, hogy ez a teremtmény a gorilla és a csimpánz hibridje.
Véleményem szerint ez a hibrid dolog lehetetlen. A gorilla fejlődési vonala hétmillió évvel ezelőtt vált el a csimpánzétól és az emberétől. Mi a rokonainktól 5,4-6,3 millió évvel ezelőtt szakadtunk el. A csimpánznak és az embernek lehet közös utódja? Annak ellenére, hogy egyszázalékos a genetikai eltérés köztünk, nem. Több kísérlet is történt ennek a bebizonyítására, és a petesejtek mind életképtelennek bizonyultak. Tehát ezek szerint a csimpánz és a gorillának sem lehet közös utódja, mivel távol áll egymástól genetikailag a két faj.
Hatalmas különbségek vannak ezek között a teremtmények között. Valamint egy ilyen aktus hogy történhetne meg? A gorillák békés növényevő, a hím ha fenyegetve érzi magát, vagy a családját, akkor csak elijeszteni próbálja a ragadozót. A közönséges csimpánzok viszont sokkal defenzívebb főemlősök. Fejlett vadásztechnikákat alakítottak ki. A törzsek között kisebb háborúk is előfordulnak. Viszont a csimpánzokról tudni kell, hogy alapvetően növényevők, és csak néha vadásznak kisebb majmokra.
A fajok közötti nemi erőszak nem opció, mert a hím gorilla nem foglalkozik a csimpánznőstényekkel, addig az utóbbiak nem törődnek a gorillákkal. Egyszerűen bár egy térségben élnek, de nem ugyanazt az ökológiai fülkét töltik be. Így nincs harc köztük, úgy élnek, mintha nem létezne a másik faj.
A másik dolog, hogy a helyiek úgy beszéltek a koolookambáról, mintha egy különálló faj lenne. A hibrid egyedek pedig nem alkotnak új fajokat, ha élve születnek akkor mindig a csapattal járnak. Sőt, az öszvér példáját alapul véve nem is szaporodhatnak egymással.
Valamint a sok, előkerült koolookamba egyed sem azt támasztja alá, hogy ezek keverékek, hisz a természetben ezek nagyon ritkák. Maximum csak elvétve lehetne egyet is elkapni.
Hogy mi is lehet ez az állat? Nem, nem egy mai napig fennmaradt australopithecus populáció egy tagja. A csimpánzok is legalább olyan sokfélék mint az emberek. Gondoljunk a nemet alkotó két fajra a közönséges csimpánzra (Pan troglodytes) és a bonobóra más néven törpecsimpánzra (Pan paniscus).
Az előbbi még négy alfajra oszlik, de ezeknek is számtalan regionális méretben, színben és testalkatban eltérő változata, úgymond rassza van.
A legvalószínűbb, hogy a koolookamba az egyik ilyen csoport tagja, de arra is felkészülhet a világ, hogy egy alfaj (Pan troglodytes koolookamba), vagy egy faj (Pan koolookamba).
Ameddig nem történik genetikai vizsgálat, addig csak találgatni lehet. Viszont ha kiderül, hogy ez egy új faj, vagy alfaj, akkor az hatalmas előrelépés is lehet a primatológiában, hisz találtak egy új, nagytestű emberszabásút.
Képek és az informácók: ShukerNature
Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni ehhez hasonló érdekességekről a Kriptozoológia világából, akkor kedveld a blog Facebook oldalát, vagy kövesd Instagrammon, vagy iratkozz fel a kapcsolodó Youtube csatornára.
 |
| Mafuka, a drezdai állatkert koolookambája. A leírások szerint agresszívebb volt, mint egy átlagos csimpánz. |
A Philadelphiai Természettudományos Akadémia megbízásából érkezett Nyugat-Afrikába, az általa vezetett expedíciónak nem volt más célja, hogy megerősítsék a helyi erdőségekben élő óriási méretű főemlősökről szóló híreket. Chaillu sikerrel járt, és ő ismertette meg a gorillát a nyugati világgal.
Azonban amit 1858. áprilisában lelőtt nem gorilla volt.
A tudós elsőre egy nagyra nőtt, hím közönséges csimpánznak gondolta a lelőtt állatot, kerek fekete és csupasz arca is erre utalt. Nagy szemei egymástól távol ültek. A szemöldökeresz kiugró volt és jól fejlett. Az orra lapos, míg az arccsontja kiemelkedő. Az agykoponya pedig nagyobb lehetett, mint a közönséges csimpánzé.
Chaillu nem tudta besorolni az általa elejtett majmot, de a vele tartó őslakos hordárok és nyomkeresők viszont jól ismerték az általuk csak koolookambának nevezett majomfélét. A nevét az általa hallatott "kooloo" hívóhangról kapta. A helyiek szerint ezek a majmok a többi csimpánzzal ellentétben a hegyvidéken élnek.
Chaillu 1860-ban a Troglodytes koolokamba nevet adta az általa felfedezett új fajnak. A Troglodytes a csimpánznak a genusneve a régi nevezéktan szerint . Tehát ha mai, érvényes tudományos nevet akarunk neki adni, akkor jó lesz a Pan koolokamba is.
Az évek során a faj több egyedét is befogták Gabonban és Nyugat-Afrika más részein. A vicces, hogy néhány még a nyugati világ állatkertjeibe is eljutott. A leghíresebb a Mafuka nevű nőstény, aki az 1875-tőll volt a Drezdai állatkert lakója. A másik neves példány Johannának hívták, és Phineas Taylor "PT" Barnum utazó műsorával járta a világot az 1880-as években. Sőt az 1980-as években az Új Mexikói Holloman repülőtéren tartott csimpánzok között szintén volt két nőstény koolookamba, akik "Minnie" és "Sevim" névre hallgattak. Hogy miért kellettek oda csimpánzok? I
tt tartották az orvosi kísérleteket túlélt csimpánzokat, akik ezek után a beavatkozások után sokszor csak évekig, vagy hónapokig tudtak élni, mivel legyengült az immunrendszerük, vagy más szervi elváltozás maradt bennük ezek után. Véleményem szerint ezért kellene az emberi jogokat át kellene nevezni "értelmes lények" jogaira, és kiterjeszteni a bolygón élő többi intelligens fajra (elefántok, cetfélék, papagájok stb.), ja meg betiltani az állatkísérleteket.
Na, jól elkanyarodtam a témától.
A fentebb leírt tények alapján elmondható, hogy a koolookamba létezik, és a zoológia, azon is belül a primatológia számára a mai napig rejtélyes majom. A kriptozoológiai körökben legelterjedtebb nézet, hogy ez a teremtmény a gorilla és a csimpánz hibridje.
Véleményem szerint ez a hibrid dolog lehetetlen. A gorilla fejlődési vonala hétmillió évvel ezelőtt vált el a csimpánzétól és az emberétől. Mi a rokonainktól 5,4-6,3 millió évvel ezelőtt szakadtunk el. A csimpánznak és az embernek lehet közös utódja? Annak ellenére, hogy egyszázalékos a genetikai eltérés köztünk, nem. Több kísérlet is történt ennek a bebizonyítására, és a petesejtek mind életképtelennek bizonyultak. Tehát ezek szerint a csimpánz és a gorillának sem lehet közös utódja, mivel távol áll egymástól genetikailag a két faj.
Hatalmas különbségek vannak ezek között a teremtmények között. Valamint egy ilyen aktus hogy történhetne meg? A gorillák békés növényevő, a hím ha fenyegetve érzi magát, vagy a családját, akkor csak elijeszteni próbálja a ragadozót. A közönséges csimpánzok viszont sokkal defenzívebb főemlősök. Fejlett vadásztechnikákat alakítottak ki. A törzsek között kisebb háborúk is előfordulnak. Viszont a csimpánzokról tudni kell, hogy alapvetően növényevők, és csak néha vadásznak kisebb majmokra.
A fajok közötti nemi erőszak nem opció, mert a hím gorilla nem foglalkozik a csimpánznőstényekkel, addig az utóbbiak nem törődnek a gorillákkal. Egyszerűen bár egy térségben élnek, de nem ugyanazt az ökológiai fülkét töltik be. Így nincs harc köztük, úgy élnek, mintha nem létezne a másik faj.
A másik dolog, hogy a helyiek úgy beszéltek a koolookambáról, mintha egy különálló faj lenne. A hibrid egyedek pedig nem alkotnak új fajokat, ha élve születnek akkor mindig a csapattal járnak. Sőt, az öszvér példáját alapul véve nem is szaporodhatnak egymással.
Valamint a sok, előkerült koolookamba egyed sem azt támasztja alá, hogy ezek keverékek, hisz a természetben ezek nagyon ritkák. Maximum csak elvétve lehetne egyet is elkapni.
 |
| Ez a fénykép 1996-ban készült a kameruni Yaoundeba állatkertben. Hasonlít a fenti képeken látható példányokra. |
Az előbbi még négy alfajra oszlik, de ezeknek is számtalan regionális méretben, színben és testalkatban eltérő változata, úgymond rassza van.
A legvalószínűbb, hogy a koolookamba az egyik ilyen csoport tagja, de arra is felkészülhet a világ, hogy egy alfaj (Pan troglodytes koolookamba), vagy egy faj (Pan koolookamba).
Ameddig nem történik genetikai vizsgálat, addig csak találgatni lehet. Viszont ha kiderül, hogy ez egy új faj, vagy alfaj, akkor az hatalmas előrelépés is lehet a primatológiában, hisz találtak egy új, nagytestű emberszabásút.
Képek és az informácók: ShukerNature
Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni ehhez hasonló érdekességekről a Kriptozoológia világából, akkor kedveld a blog Facebook oldalát, vagy kövesd Instagrammon, vagy iratkozz fel a kapcsolodó Youtube csatornára.
Szerintem ez a közönséges csimpánz hegyi rokona.
VálaszTörlés