1979-ben a Csendes óceán keleti részén, Chile partjainál kutatók egy 40 centiméteres különös formájú cápafajt gyüjtöttek be. Az állatka kopoltyújának közelében két zseb volt található, tele foszforeszkáló folyadékkal. A faj a Mollisquama parini nevet kapta, a közhasználatú neve pedig zsebescápa lett. Egészen 2010-ig úgy gondolták, hogy a zsebescápa egyedüli tagja a Mollisquama genusnak. Aztán 305 kilométerre Louisiana partjainál, a Mexikói öbölben egy újabb példányt fogtak, amiről kiderült hogy egy teljesen új faj.
Az USA Tenger és Légkörfigyelő Intézetének egy kutatóhajója a Mexikói Öbölben élő ámbráscetek táplálkozási szokásait figyelték meg. Kezdésnek szonárral figyelték a területet, aztán merítőhálóval mintát vettek a terület élővilágáról. A legnagyobb meglepetésükre egy hím zsebescápát találtak. Ami számukra különös volt, mivel a tudomány állása szerint a faj csak Dél-Amerika partjainál fordul elő. A tudósok későbbi vizsgálatok céljára lefagyasztották a példányt. 2013-ban meg is történt, CT-vel és röntgennel világították át az állat teljes testét. A Mollisquama missisipinensisnek elnevezett új fajnak tízzel kevesebb csigolyája van, mint dél-amerikai rokonának. A szájában pedig van egy téglatest formájú üreg, aminek a víz alatti mozgás érzékelésében lehet szerepe.
Mint ahogy a közönséges zsebescápának, úgy az amerikai zsebescápa viselkedéséről sem tudni semmit. Az bizonyos, hogy a kopoltyú mögötti zsebekből világító anyagot fecskendez az óceán vízébe, valamint a hasán is található fénykibocsátó sejtek. Ezzel és a világító folyadékkal csalhatja magához a zsákmányát és bizonyosan a párválasztásban is fontos szerepe lehet.
Forrás: Smithsonian
Az USA Tenger és Légkörfigyelő Intézetének egy kutatóhajója a Mexikói Öbölben élő ámbráscetek táplálkozási szokásait figyelték meg. Kezdésnek szonárral figyelték a területet, aztán merítőhálóval mintát vettek a terület élővilágáról. A legnagyobb meglepetésükre egy hím zsebescápát találtak. Ami számukra különös volt, mivel a tudomány állása szerint a faj csak Dél-Amerika partjainál fordul elő. A tudósok későbbi vizsgálatok céljára lefagyasztották a példányt. 2013-ban meg is történt, CT-vel és röntgennel világították át az állat teljes testét. A Mollisquama missisipinensisnek elnevezett új fajnak tízzel kevesebb csigolyája van, mint dél-amerikai rokonának. A szájában pedig van egy téglatest formájú üreg, aminek a víz alatti mozgás érzékelésében lehet szerepe.
Mint ahogy a közönséges zsebescápának, úgy az amerikai zsebescápa viselkedéséről sem tudni semmit. Az bizonyos, hogy a kopoltyú mögötti zsebekből világító anyagot fecskendez az óceán vízébe, valamint a hasán is található fénykibocsátó sejtek. Ezzel és a világító folyadékkal csalhatja magához a zsákmányát és bizonyosan a párválasztásban is fontos szerepe lehet.
Forrás: Smithsonian
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.