Veszélyesnek tűnhet, bár a külső szemlélő számára csak egy apró, vörösesbarna hangya, aminek még nagy csáprágói sincsenek amivel fájdalmasat csíphet. A Colobobsis genusba tartozó hangyák (amik közé az új borneói fajt is sorolják) a ragadozók ellen teljesen más önvédelmi eszközzel rendelkeznek.
Mikor ragadozó közeledik az aprótermetű dolgozók felemelik a potrohukat figyelmeztetésképpen. Ha ez nem elég a bolyra pályázó szővőhangyának vagy póknak és továbbra is közelít, akkor egyszerűen felrobbantják magukat. A folyamat során a hangyák összeszorítják a potrohukat olyan erővel, hogy a hasfaluk átszakad, világossárga, ragacsos váladékot bocsátva ki. Ez az anyag a benne lévő hangyasav miatt mérgező.
Eme hangyafélék azonban nem csak ezt a védekezési módot fejlesztették ki. A bolyban találhatóak olyan, nagytermetű egyedek, amiknek a fejük kúp alakú. Ezek az egyedek a fészek második vonala, ha a támadó esetleg túléli a rájuk fröccsenő hangyasavat. Akkor ezek a rovarok egyszerűen fogják magukat, és a fejükkel eldugaszolják a fészek bejáratát. A hangyabolyokban található több ezernyi rovar kiapadhatatlan fehérjeforrás a rovarevőknek, így ezek a rovarok változatos módjait fejlesztették ki a védekezésnek. Egy Brazíliában élő faj dolgozói a ragadozók közeledtére feljönnek a felszínre és pillanatok eltüntetik a homokos talajban ásott fészkeik bejáratát, még ha ezzel az a néhány egyed a halálát is leli a felszínen. A teknőshangyák dolgozói képesek egyfajta siklórepülésre a fák között ezzel biztonságba jutva.
A csapdaállkapcsú hangyák addig képesek hajlékony csáprágóikkal elrugaszkodni, úgymond katapultálva magukat. Ezeket olvasva óhatatlanul is elgondolkodok azon, hogy egy olyan egyszerű hely, mint egy ház hátsó kertje a hangyák szempontjából egy színpompás növényevőkkel és a rájuk vadászó ragadozókkal teli mikrovadon.
Mikor ragadozó közeledik az aprótermetű dolgozók felemelik a potrohukat figyelmeztetésképpen. Ha ez nem elég a bolyra pályázó szővőhangyának vagy póknak és továbbra is közelít, akkor egyszerűen felrobbantják magukat. A folyamat során a hangyák összeszorítják a potrohukat olyan erővel, hogy a hasfaluk átszakad, világossárga, ragacsos váladékot bocsátva ki. Ez az anyag a benne lévő hangyasav miatt mérgező.
Eme hangyafélék azonban nem csak ezt a védekezési módot fejlesztették ki. A bolyban találhatóak olyan, nagytermetű egyedek, amiknek a fejük kúp alakú. Ezek az egyedek a fészek második vonala, ha a támadó esetleg túléli a rájuk fröccsenő hangyasavat. Akkor ezek a rovarok egyszerűen fogják magukat, és a fejükkel eldugaszolják a fészek bejáratát. A hangyabolyokban található több ezernyi rovar kiapadhatatlan fehérjeforrás a rovarevőknek, így ezek a rovarok változatos módjait fejlesztették ki a védekezésnek. Egy Brazíliában élő faj dolgozói a ragadozók közeledtére feljönnek a felszínre és pillanatok eltüntetik a homokos talajban ásott fészkeik bejáratát, még ha ezzel az a néhány egyed a halálát is leli a felszínen. A teknőshangyák dolgozói képesek egyfajta siklórepülésre a fák között ezzel biztonságba jutva.
 |
Forrás: National Geographic
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.