Kazuharu Arakawa, a japán Keiko Egyetem medveállatok molekuláris biológiájával foglalkozó kutatója épp azokat a saját bérházának parkolójában begyüjtött mohamintákat vizsgálta, mikor a legnagyobb meglepetésére felfedezte ezen apró gerincteleneknek egy eddig nem ismert faját, amit Macrobiotus shonaicus néven írt le.
Sok különleges dolog derült ki erről az apróságról. Először is, hogy a többi medveállatkával ellentétben, amelyek náluk is apróbb élőlényekkel táplálkoznak, korhadékot esznek, növényi nedveket szívnak vagy parazitaként élnek, az M. shonaicus vegetáriánus, és inkább az algaréteget legeli. Másrészt képes szaporodni a laboratóriumi környezetben. A tojásaik tetején apró, kehelyformájú, csápos képződmények vannak, amik segítik a petéket rögzülni bármely felülethez.
Nem meglepő, hogy az új fajra ott találtak rá, ahol. 2007 szeptemberében az Európai Űrhivatal kilőtt két medveállatkát az Orosz Foton M3-as űrszonda fedélzetén. Az állatoknak el kellett viselnie a -270 fokos hideget, az űr légüres terét és a kozmikus sugárzást. 68 százalékuk élte túl a kísérletet úgy, hogy utána nem csak felébredtek, hanem még szaporodni is képesek. A túlélőképességük kulcsa az, hogy képesek pótolni a DNS-ükben lévő sérült részeket. Az ízeltlábúakkal közeli rokonságban álló medveállatok a legfejlettebb olyan élőlények, amik túlélik az űrben.
Forrás: Inverse
Sok különleges dolog derült ki erről az apróságról. Először is, hogy a többi medveállatkával ellentétben, amelyek náluk is apróbb élőlényekkel táplálkoznak, korhadékot esznek, növényi nedveket szívnak vagy parazitaként élnek, az M. shonaicus vegetáriánus, és inkább az algaréteget legeli. Másrészt képes szaporodni a laboratóriumi környezetben. A tojásaik tetején apró, kehelyformájú, csápos képződmények vannak, amik segítik a petéket rögzülni bármely felülethez.
Nem meglepő, hogy az új fajra ott találtak rá, ahol. 2007 szeptemberében az Európai Űrhivatal kilőtt két medveállatkát az Orosz Foton M3-as űrszonda fedélzetén. Az állatoknak el kellett viselnie a -270 fokos hideget, az űr légüres terét és a kozmikus sugárzást. 68 százalékuk élte túl a kísérletet úgy, hogy utána nem csak felébredtek, hanem még szaporodni is képesek. A túlélőképességük kulcsa az, hogy képesek pótolni a DNS-ükben lévő sérült részeket. Az ízeltlábúakkal közeli rokonságban álló medveállatok a legfejlettebb olyan élőlények, amik túlélik az űrben.
 |
| A medveállatkák a zuzmók és mohák mikrokozmoszában található fantasztikus vadon hatalmas növényevői és talán csúcsragadozói. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.