Tavaly decemberben a National Geographics tulajdonában lévő Explorer nevezetű felderítő hajó az Antarktisz partjaitól Argentína felé tartott, mikor a fedélzetén megszólaltak a hangszórók, amik felhívták a kabinjaikba tartózkodó tudósokat, turistákat és filmesek figyelmét. A kapitány elmondta, hogy D típusú, különleges orkákat láttak.
Ezek a ritkán látható állatok követték a hajót és látszólag játszani akartak a náluk nagyobb, számukra élőlénynek tűnő fémmonstrumnak. Ez pontosan kapóra jött, hogy az állatokról víz alatti felvételeket készítsenek. A filmen jól látszott, ahogy a csodálatos teremtmények teljesen szinkronban mozogtak egymással. Ez a felvétel véleményem szerint egyenértékű az Omura bálnáról készült első filmfelvétellel.
A hajón utazóknak hatalmas szerencséjük volt, mivel a D típusú orkákat ritkán lehet látni. Az élőhelyüket jelentő szubantartikus óceán mélyebb vizeiben keresik zsákmányukat. És ezek a vizek nehezen hajózhatóak a gyakori szélviharok miatt. Az orkákat, ismertebb nevükön kardszárnyú delfineket, még ismertebb nevükön gyilkos bálnákat több ökotípusra osztják. Ezek különböznek egymástól az élőhelyükben, az általuk preferált prédaállatokban, táplálkozási szokásaikban, a hívójeleikben, hátúszóik formájában és persze a foltjaik elrendeződésében.
Az első D típusú orka tetemére 1955-ben bukkantak rá Új-Zéland partjainál. A tetemet vizsgáló tudósoknak feltűnt az állat a többi orkánál sokkal gömbölyűbb feje, hegyes, kiálló hátuszonyai és a szem feletti apró folt. Ez még az előtt történt, hogy az orkákat ökotípusokra osztották volna fel, így egy mutáns egyednek vélték. Csak a későbbi, ritka észlelések és a Patagónia partjainál annó megtalált fogak vizsgálata során sorolták át különálló ökotípusba. Viszont 2013-ban fordulat jött az ügyben, mikor Robert Pitman tengerbiológus megvizsgálta az Új-Zélandban talált példány csontvázának DNS-ét, és kiderítette, hogy annyira különbözik a többi orkától, hogy akár különálló fajba is lehet sorolni az Orcinus genuson belül. Ilyen alapon a többi ökotipust is meglehet vizsgálni, hátha azok is külön álló fajok.
A kardszárnyú delfineknek más, eddig nem ismert ökotípusai vagy fajai is élhetnek az óceánokban, mivel az Új-Zéland környékén élő orkák előszeretettel zsákmányolnak cápákat és rájákat, ellentétben a többi, halakkal, kisebb tengeri emlősökkel vagy pingvinekkel táplálkozó többi, déli féltekén élő ökotipussal, vagy a Giblaltári szoros környékén élő, csak kifejezetten tonhalakra vadászó kardszárnyú delfinekhez, szóval a tengerbiológia még sok, érdekes felfedezést tehet ezen csodálatos tengeri ragadozókkal kapcsolatban.
 |
| Egy példány a Skócia nyugati partjainál élő elszigetelt orkapopulációból. |
De érdekesek ilyen szempontból a Skócia partjainál élő, apró orkapopuláció tagjai is, amelyek nagyobbak, mint a környező területeken élő kardszárnyúak, a fogazatuk elrendezése hasonlít az Antarktisz környéki tengerekben élő orkákéra.
Szóval a tengerbiológusok számára még sok meglepetést tartogatnak a kardszárnyú delfinek.
Forrás: National Geographic
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.