Skywalker hulok - Új gibbonfaj Kínából

A Délnyugat Kínában az új fajt felfedező tudóscsapat tagjai között vannak nagy Star Wars rajongók, innen jött az új majomfaj elnevezése, vagyis Skywalker hulok. Tudományos névként a Hoolock tianxing nevet kapta. A "tianxing" név kínai nyelven "mennyben járót" jelent, ezzel utalva a gibbonok jellegzetes, kecses mozgására. Azonban az újonnan felfedezett főemlősből kb. 200 egyed él Yunnan tartományban és a szomszédos Mianmarban.

A faj egy nőstény egyede. A fényképet Fan Pengfei készítette

 A csapatot vezető Fang Peng-Fei, a kínai Szun-Jat Szen Egyetem tudósának tűnt fel, hogy a Gaoligongshan természetvédelmi területen élő gibbonok különböznek a szomszédos területen élő társaiktól az arcberendezésük, valamint a fehér szakálluk és szemöldökükkel. Valamint a hímek által területmegjelölésre alkalmazott bőgés is különbözött a többi, környéken lévő gibbonétól.

Végül a genetikai vizsgálatok folyamán derült ki, hogy ezek a majmok egy különálló fajt alkotnak a Hoolock genuson belül a Hulok és a a Fehérarcú gibbon mellett
Dr. Sam Turvey, a Londoni Zoológiai Társaság tagja részt vett a faj felfedezésében. Azt nyilatkozta, hogy a Yunnan tartomány területét borító esőerdő élővilága erősen fogyatkozik az előretörő emberi civilizáció, az erdőirtások és a vadászat miatt, így hatalmas szerencse, hogy azelőtt fedezték fel a gibbonok új faját, mielőtt az kihalt volna a természetben. Egykor a gibbonok Kína déli és középső részén elterjedtek voltak. A kínaiak úgy gondolták, hogy a lombkoronában kecsesen mozgó, általuk csak jüannak nevezett állatok a majmok nemesi rétegét alkották, ellentétben a falánk makákókkal, akik az erdő aljnövényzetében élnek és ellopják az emberek életét. A taoista hagyományok szerint pedig a gibbonok akár a több száz éves kort is megélhetik. Kecses mozgásukkal megihlették a festőket és a költőket. Azonban az embereket ez sem akadályozta meg abban, hogy a 14. századra kiirtsák a gibbonok élőhelyét jelentő erdőket.

 Viszont ez a felfedezés véleményem szerint azért is rendhagyó, mert már az Északi barnaarcú gibbon (Nomascus annamensis) 2010-es felfedezése óta nem találtak a gibbonfélék, így az emberszerűek öregcsaládjának új tagját sem. A gibbonok fejlődési vonala 16-17 millió évvel ezelőtt válhatott el az emberszabású majmokétól. Az őseik a csontmaradványok szerint a mai Európa területén jelentek meg.
Tehát lehetnek még a tudomány által le nem írt, nagytermetű főemlősök a Föld elszigetelt részein napjainkban is. 

Forrás: The Guardian