A Kanada északi részén fekvő Sahtú régiót csak karibuországnak hívják, mivel ezt a térséget eme szarvasok hatalmas csordái járják. Az ökológusok az itt élő karibukat három alfajra osztják. Az úgy nevezett a tundrai "meddő föld" és az erdei "hegyi" karibuk és az "északi erdei" karibuk. De a helyi sahtú indiánok nyelvének elemzése alapján talán lehet egy negyedik alfaj is.
A karibuk a veszélyeztetett állatok, a védelmüket pedig megnehezítheti az a tény, hogy genetikai több csoportra oszthatóak. És ha ezeket a változatokat nem írják le pontosan, akkor a védelmi és politikai intézkedések nem lehetnek eredményesek. Ez történt a "északi erdei" karibuval is, ez kellően különbözött testalkatában és életmódjában a többi változattól, de genetikailag kevés különbség volt.így 2012-ben az eme állatokat kutatók elkezdték vizsgálni a helyi, Dene indiánok nyelvének karibukra utaló szavait. Nem csak a különféle karibuk kinézetét és viselkedését írják le, hanem ezen állatok vándorlását is, ezzel sok segítséget nyújtva a genetikai vizsgálatokban. A vizsgálatot Jean Polfus, a Manitobai Egyetem kutatója vezette.
Az itt élő indiánok számára fontos volt a karibu vadászata, így sok szavuk volt ezekre az állatokra. A dene nyelvben az északi erdei karibut "tǫdzı"-nak nevezik, addig a hegyi karibut "shúhta ɂepę"-nek, míg a tundrán élő "meddő földi" karibut pedig "ɂekwę"-nek.
Az északi erdei kariburól azt mondják a dene indiánok, hogy sokkal nagyobb, mint a tundrai karibu és sokkal nehezebb is vadászni rá. Polfus ökológus azonnal genetikai mintákat vett az állatoktól, és megállapította, hogy ezek bizony tényleg egy genetikailag különálló csoport.
A dene nyelv vizsgálata folyamán fény derült a karibuk egy titokzatos, negyedik alfajának létezésére is. A dene-ek csak Tęnatł'ǝa-nak, vagyis "gyors futók"-nak nevezik őket. A történeteik szerint ezen állatok az óceán felől érkeztek és a fülük sokkal hegyesebb volt, mint a többi karibunak. És valahol ott vannak a kanadai vadonban.
Talán egy újabb állat felfedezéséhez vezethet el a helyi folklór és nyelv vizsgálata, esetünkben talán egy új szarvas fajta felfedezéséhez?
Forrás: BBC
 |
| Uri Golman fényképe. "Meddő föld" karibuk. |
A karibuk a veszélyeztetett állatok, a védelmüket pedig megnehezítheti az a tény, hogy genetikai több csoportra oszthatóak. És ha ezeket a változatokat nem írják le pontosan, akkor a védelmi és politikai intézkedések nem lehetnek eredményesek. Ez történt a "északi erdei" karibuval is, ez kellően különbözött testalkatában és életmódjában a többi változattól, de genetikailag kevés különbség volt.így 2012-ben az eme állatokat kutatók elkezdték vizsgálni a helyi, Dene indiánok nyelvének karibukra utaló szavait. Nem csak a különféle karibuk kinézetét és viselkedését írják le, hanem ezen állatok vándorlását is, ezzel sok segítséget nyújtva a genetikai vizsgálatokban. A vizsgálatot Jean Polfus, a Manitobai Egyetem kutatója vezette.
Az itt élő indiánok számára fontos volt a karibu vadászata, így sok szavuk volt ezekre az állatokra. A dene nyelvben az északi erdei karibut "tǫdzı"-nak nevezik, addig a hegyi karibut "shúhta ɂepę"-nek, míg a tundrán élő "meddő földi" karibut pedig "ɂekwę"-nek.
 |
| Jose Schell fényképe |
A dene nyelv vizsgálata folyamán fény derült a karibuk egy titokzatos, negyedik alfajának létezésére is. A dene-ek csak Tęnatł'ǝa-nak, vagyis "gyors futók"-nak nevezik őket. A történeteik szerint ezen állatok az óceán felől érkeztek és a fülük sokkal hegyesebb volt, mint a többi karibunak. És valahol ott vannak a kanadai vadonban.
Talán egy újabb állat felfedezéséhez vezethet el a helyi folklór és nyelv vizsgálata, esetünkben talán egy új szarvas fajta felfedezéséhez?
Forrás: BBC
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.