Karasu - Új cetfaj a Csendes-óceán északi részéről

"Ez egy nagyon nagy dolog" mondta a fajt leíró Paul Wade a nemzeti Tenger és Légkörkutató Intézet biológusa. "Nagyon ritka, hogy felfedeznek a Földön egy új, nagy termetű emlősfajt." Mint minden különös tengeri történet, ezzel is azzal kezdődött, hogy a hullámok 2014. júniusában partra mostak egy tetemet a Bering-tenger egyik elhagyatott, szelek ostromolta tengerpartján, a Pribilof-szigeteken. A helyi közösség, St. George biológiatanára fedezte fel a homok által félig betemetett tetemet a parton. 

A tengerparton megtalált állat csontváza jelenleg Unalaska városának egyik iskolájában lóg. 

Ő azonnal szólt Karin Holsernek, a korábban fókákkal foglalkozó kutatónak, hogy vizsgálja meg a halott állatot. A tudós először egy már ismert faj, a Baird-féle csőröscet, vagyis az óriás csőröscet egyik egyedének gondolta a teremtményt. Azonban a közelebbi vizsgálatok során kiderült, hogy a teremtmény színe annál túl sötétebb, a hátúszója nagy és lapos, valamint felnőtt állathoz képest a teste rövidebb. Viszont a fogai nagyok, és sárgák voltak, ami nem fiatal állatra jellemző. Az állat 7 méteresre nőtt meg.
Elküldte néhány kollégájának az addig ismeretlen állatról készített képeket. Michelle Ridgway független ökológus egy nappal később a szigetre érkezett, és mintát vett a tetemből, amit elküldte Philipp Morin molekuláris biológus, Dél-Kaliforniába.
Az új csőröscet nyomába eredő csapat mintát vett a csontvázból, amit összevetettek a közeli Ohotszki tengeren élő bálnák DNS-ével, valamint vizsgálatnak vetették alá a koponya szerkezetét. És persze vizsgálatok alá vetették a japán bálnavadászhajók legénységének jelentéseit. Mint kiderült, az új cetfaj génállományából, hogy csak távoli rokonságban áll a Baird-féle csőröscettel, és annak közeli rokonával, a déli óceánon élő Arnoux-féle csőröscettel. A genetikai különbségek miatt a felfedezők szerint ez valami más a Berardius genuson belül.

Viszont nem ez az első észlelése az új csőröscetnek. Japán bálnavadászok már 1940 láttak kicsi,  fekete színű cetféléket, melyek mindig április és június között a Japán-szigetvilág legészakibb részén fekvő Nemuro félsziget közelében. Karasunak nevezik ezeket, ami japánul azt jelenti, hogy holló.
Igen, ez a teremtmény kriptidként kezdte.

A koponya különbsége és mérete alapján derült ki, hogy egy új, fekete cetfaj él a Csendes-óceán északi részén.

1948-ban japán tudósok hozzájutottak egy karasu csontvázhoz, amit aztán elküldtek a Smithsonian Intézetnek. Morin ezt, és további öt csontvázat is megvizsgált, ezzel továbbra is megerősítve, hogy ez egy új faj. Persze még mindig sok vizsgálat van, mire kiderül, hogy a karasu egy új faj, de a tanulmányt támogató nem kevés tudós szerint erre minden esély megvan.

Az, hogy felfedeztek egy új cetfajt, bizonyítja, hogy még mindig nagy a Föld élővilágának sokfélesége. A csőröscetek az egyik legtitokzatosabb emlőscsoport a bolygón.  Mivel főként az óceán mélyebb régióiban vadásznak, így keveset tudni a szokásaikról. A fogascetek között egyedülálló módon ezen teremtményeknél csak a hímeknél van kevés foga van, ami valószínűleg a nőstényekért folytatott harcokban jut szerepe.
Nem tudni, hogy ezen titokzatos tengeri emlősök, mint ahogy a karasu, vagy talán hívhatjuk hollócetnek is mennyien élnek, és mennyire viseli meg őket az emberi vadászat, a zsákmányállataik túlhalászása és a környezetszennyezés is.

Forrás: National Geographic