Monckton gazeka - Új-Guinea ördögi disznaja

Új-Guinea a világ második legnagyobb szigete, területének nagy részét hatalmas erdőségek borítják, amiknek a nagy részét még fel se térképezték a kutatók. Innen több új faj is előkerült az elmúlt években. Találtak itt már nyúlméretű wallabit (a kenguru kistermetű rokonát) épp úgy, mint fekete-fehér, apró bambuszmedvére emlékeztető fakuszó kengurut vagy a 82 centiméter hosszú gyapjas óriáspatkányt. Új-Guinea még mindig tartogat titkokat, ilyen a Monckton Gazeka története is.
A félreértések elkerülése végett a gazeka név nem a kriptid helyi, őslakosok által adott neve. George Graves angol komikus asta neki ezt a nevet. A teremtmény szerepelt az általa szerzett 1905-ben megjelent Little Minch című musicalben. A darabban egy felfedező egy láda whiskey társaságában ismeretlen tájakra indul, és alkoholos befolyásoltság alatt lát egy teremtményt, amit ő később gazekának nevezz el.
A darab később siker lett, és a gazeka végül humoros karikatúrák és korabeli reklámok szereplője lett. És valószínű, hogy az Új-Guineában látott lényt is erről a kitalált teremtményről nevezték el.

A történet 1875-ben kezdődőtt, mikor a HMS Basilisk brit kutatóhajó Új-Guinea északi partvidékének vízrajzát mérték fel. A Basilisk egy napon kikötött a Huon öböl közelében. A legénység valószínűleg a parton tervezett éjszakázni, és Sidney Smith hadnagy vállalta magára a favágás fárasztó feladatát. A tiszt az egyik tisztáson több helyen is az orrszarvúéra emlékeztető trágyarakásokat fedezett fel, valamint hogy a környéken lévő cserjéket és más növényeket letaposta valami nagytermetű állat. Smith számára legjobban a rinocéroszéra emlékeztett az állat ürüléke mind méretben, mind állagban (a történet a Nature folyóírat 1875-ös január 28. számában jelent meg).
1873-ban Adolf Meyer német zoológus egy expedíciót vezetett a sziget déli részén lévő Geelkvin öböl környékére. A pápuák között hallott egy óriási termetű disznóról, ami az őslakosok elmondása szerint hatalmas volt. Ezt egy magas fán szemléltették, ezek alapján Meyer két méter magasnak becsülte az állatot, de több információt nem tudott kihúzni a pápuákból, azon kívül, hogy az óriásdisznó nagyon ritka. Meyer maga viszont a naplóbejegyzése alapján kételkedett az állat létezésében. Megkért néhány pápuát, hogy öljenek le neki egy ilyen nagy állatot, viszont azok vonakodtak.
Természetesen lehet azt mondani, hogy a pápuák hazugok. Viszont mi okuk lenne erről füllenteni? A természeti népeknél elterjedt a vallási tabu fogalma. Ez azt jelenti, hogy bizonyos állatokat és növényeket nem lehet megenni, mert azzal a szellemek haragját vonja magára az ember. Talán itt is valami hasonló játszott közre, ha csak nem az egész egy mitológiai történet, amiben egy átlagosnál nagyobb disznó szerepel.

1906-ban Charles A.W. Monckton kapitány expedicióra indult Új Guineába. A célja az Albert Edward csúcs volt. A kapitány volt az első feljegyzett európai, aki megmászta ezt a hegycsúcsot, ami 140 kilométerre északra van Port Moresbytől, Új Guinea fővárosától. Viszont tettek egy nagyobb kitérőt az Owen Stanley hegység ismeretlen régióiba, Monckton ugyanis hallotta a hírét egy titokzatos lénynek. Május tizedikén egy nagytermetü állat által hagyott lábnyomokra bukkantak. Két emberét előreküldte, hogy a végére járjanak a titokzatos állat mi létének.  A két nyomkeresőt Oginak és Oiának hívták, és valahogy elszakadtak egymástól a kutatás közbe, valószínűleg, hogy nagyobb területet járjanak be. Ogi egy tisztásra jutott, ahol egy különös állatpárral találta szembe magát. A disznószerű teremtmények egy méter magasak, és két méter hosszúak lehettek. A testüket fedő szőrzet nagyon sötét volt. A lábuk patákban végződött. Hosszú ormányuk és szőrös farkuk volt.
Ogi azt hitte, hogy az állatok valójában sertésképében érkező démonok voltak. Azonnal rájuk lőtt, de elvétette a célzást, és a teremtmények valószínűleg bemenekültek a fák közé. Ogi-t sokkos állapotban vitték vissza a táborba.

Feltételezhetően a Monckton által begyűjtött lábnyomok. 

Mi lehet a gazeka?
James I. Menzies mammalogus szerint Ogi talán a Palorchestes nevű tapírszerű erszényes egy ma is élő képviselőjével találkozott. Azonban a fentebb látható lábnyom, bár nem patára utal, de nem a lenti képen látható állatra jellemző, ahogy a Diptrodonra sem.

Véleményem szerint, igaz bár elég elrugaszkodott, talán a gazeka nem is patás emlős, ahogy nem is nagyranőtt óriási erszényes. Talán az eredetét egy harmadik emlőscsoportban, a kloákások, vagyis tojásrakó emlősök között kell keresni, azon is belül a hangyászsün félék között. Abszurd feltételezés?
Nos, gondolkodjunk csak el egy pillanatra. A szemtanúk szerint az állatnak hosszú, ormányszerű orra volt. Ha úgy vesszük a hangyászsünnek is ilyesféle, csőrszerű képződmény van. A sötétségben pedig a bundájába rejtett tüskéket simán gondolhatták halvány rejtőszínezetnek.

Igen, a hangyássün tüskéit bárki gondolhatná a sötétben csíkos bundának.

Hiszen már éltek annak idején óriási termetű hangyászsünök Ausztráliában. Ilyen volt a Zaglossus hacketti, amely elérte az egy méteres hosszúságot, a csőre pedig ormányszerűvé módosult. Körülbelül 40 000 éve pusztult ki a bennszülöttek által folytatott intenzív vadászat miatt.

Egy Zaglossus hacketti-t ábrázoló festmény Arnhem földről (kb. 40 000 éves)

Szóval fenti képen látható állathatnál sokkal hosszabb és fejlettebb végtagokkal rendelkező hangyászsünfaj élhet Új-Guinea eddig kevésbé felderített régióba. Most gondoljunk bele, a nappalokat valószínűleg az általa ásott kotorékokban tölti, és csak éjszaka jön elő, hogy rovarokból és férgekből álló táplálékát megkeresse. Magányos állat lehet, aminek hatalmas területet kell ellenőriznie és bejárnia, ezért is találkozhat csak elvétve emberrel. A Monckton féle észlelés alapján pedig támadás helyett, inkább menekül. Azonban van valami más, hogy miért félnek a bennszülöttek ettől az állatól, mikor feltételezhetően ő jobban félhet tőlük. Az egész talán a pápuák halotti kultuszára vezethető vissza. A hitük szerint a holtak országa a föld alatt található, ide többek között földbe ásott lyukakon és vízes gödrökön át lehet átjutni.
Elég nevetségesnek tűnhet, de mikor egy pápua meglátott egy ilyen nagy termetű hangyászsünt elhagyni a kotorékát alkonyatkor. Joggal hihették, hogy valamiféle, a holtak világából szalajtott teremtményt láttak.

A képért köszönet Lakatos Ádám olvasómnak.

Bár lehet nem kellene kizárni azt a lehetőséget sem, hogy talán a gazeka tényleg egy holocénban is fennmaradt óriás erszényes növényevőfaj egyedei. Ez utóbbi lehetőség, mint ahogy az óriási termetű hangyászsün is igazán kecsegtető. Azonban ha a távolban hallunk lódobogást, akkor jusson az eszünkbe, hogy az talán zebra. Ezen teremtmény létezésére sok esély van, hisz Új Guinea területe még felderítetlen, valamint mint említettem az állat életmódja teheti még láthatatlanná az emberi szemek elől.

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni ehhez hasonló érdekességekről a Kriptozoológia világából, akkor kedveld a blog Facebook oldalát, vagy kövesd Instagrammon, vagy iratkozz fel a kapcsolodó Youtube csatornára.