Új állatfaj felfedezését hosszú kutatás előzi meg, de az is előfordulhat, hogy csak úgy odasétál az emberhez.
Pontosan így járt Charlie Gardner a Kenti Egyetem kutatója és a felesége Louise Jasper természetfotós idén áprilisban. A házaspár a lakatlan Nosy Hara szigeten üdült, ami 312 hektáros méretével kisebb mint a New York-i Central Park. Nagy részét mészkősziklák borítják. Csupán kisebb foltokban borítják erdők.
Éjszaka épp az egyik ilyen völgyben jártak, hogy fényképeket az ilyenkor aktív gyíkokról és kígyókról. Azonban egész más valamit találtak. Gardner zseblámpájának fénye megcsillant valamin. A házaspárra egy apró, szürke bundájú maki nézett. A férfi azonnal felismerte, hogy egy törpemakival akadt össze.
A tudós számára az egyik meglepetés az volt, hogy a törpemakik (Cheirogaleus) képviselőivel eddig csupán Madagaszkáron találkozott, és az általa ismert legközelebbi szürke törpemaki populáció 65 kilométerre, az Ankarana hegységben él. A makihoz még egy fajtársa is csatlakozott. Az éjszaka folyamán még négy ilyen makit láttak. Elsőre feltűnő volt, hogy a szigeten élő rokonaikhoz képest mennyire kicsik, valamint mennyire szelídek. Gardner akár meg is érinthette volna az ágakon gubbasztó állatokat.
A tudós szerint az állatok kis méretét a szigeti törpeség jelenségével magyarázható. Egy olyan elszigetelt és korlátozott méretű ökoszisztémában, mint egy sziget, az ott élő állatok generációról generációra kisebbek lesznek, hogy jobban kihasználják a szűkös területet és táplálékforrásokat. Erre példa a Földközi-tenger szigetein élő kis termetű elefántok és vízilovak, vagy a flores szigeti törpe előember.
A jámborságukat pedig, hogy a szigeten nem élnek se ragadozó madarak, se húsevő emlősök. Ezekre a makikra az ott élő mérgező kígyók jelenthetnek veszélyt. Az elszigeteltség évezredei alatt a ragadozókkal szembeni félelem is eltűnt belőlük, hasonlóan a dodókhoz.
Gardner szerint több százan élhetnek ezek közül a különleges főemlősök közül a szigeten, hisz kis méretűk eddig elrejtette őket.
Peter Kappeler, a Göttingeni Főemlős Központ munkatársa szerint előfordulhat, hogy ezek az állatok talán nem különálló faj, hanem csupán fiatal egyedek. Viszont szerinte az állatok viselkedése alapján elég hosszú ideig élhettek külön a szárazföldtől, hogy az izoláció miatt egy új alfaj vagy faj alakuljon ki belőlük.
A tudományos leírása még várni kell.
 |
| Louise Jasper fényképe |
Éjszaka épp az egyik ilyen völgyben jártak, hogy fényképeket az ilyenkor aktív gyíkokról és kígyókról. Azonban egész más valamit találtak. Gardner zseblámpájának fénye megcsillant valamin. A házaspárra egy apró, szürke bundájú maki nézett. A férfi azonnal felismerte, hogy egy törpemakival akadt össze.
A tudós számára az egyik meglepetés az volt, hogy a törpemakik (Cheirogaleus) képviselőivel eddig csupán Madagaszkáron találkozott, és az általa ismert legközelebbi szürke törpemaki populáció 65 kilométerre, az Ankarana hegységben él. A makihoz még egy fajtársa is csatlakozott. Az éjszaka folyamán még négy ilyen makit láttak. Elsőre feltűnő volt, hogy a szigeten élő rokonaikhoz képest mennyire kicsik, valamint mennyire szelídek. Gardner akár meg is érinthette volna az ágakon gubbasztó állatokat.
A tudós szerint az állatok kis méretét a szigeti törpeség jelenségével magyarázható. Egy olyan elszigetelt és korlátozott méretű ökoszisztémában, mint egy sziget, az ott élő állatok generációról generációra kisebbek lesznek, hogy jobban kihasználják a szűkös területet és táplálékforrásokat. Erre példa a Földközi-tenger szigetein élő kis termetű elefántok és vízilovak, vagy a flores szigeti törpe előember.
A jámborságukat pedig, hogy a szigeten nem élnek se ragadozó madarak, se húsevő emlősök. Ezekre a makikra az ott élő mérgező kígyók jelenthetnek veszélyt. Az elszigeteltség évezredei alatt a ragadozókkal szembeni félelem is eltűnt belőlük, hasonlóan a dodókhoz.
Gardner szerint több százan élhetnek ezek közül a különleges főemlősök közül a szigeten, hisz kis méretűk eddig elrejtette őket.
Peter Kappeler, a Göttingeni Főemlős Központ munkatársa szerint előfordulhat, hogy ezek az állatok talán nem különálló faj, hanem csupán fiatal egyedek. Viszont szerinte az állatok viselkedése alapján elég hosszú ideig élhettek külön a szárazföldtől, hogy az izoláció miatt egy új alfaj vagy faj alakuljon ki belőlük.
A tudományos leírása még várni kell.
 |
| Kis szürke törpemaki (Cheirogaleus minusculus), feltételezhetően a Nosy Hara szigeten lévő makik az ő kisebb változatuk. |
Remélhetőleg a sziget területét természetvédelmi területé alakítják. Az apró és jámbor főemlősök népszerű és könnyű célpontjai lehetnek az illegális állatbefogóknak és az egzotikus állatok gyűjtőinek, így könnyen a dodók sorsára juthatnak. Remélhetőleg ezzel a fényképpel nem rajzoltak a homlokukra egy "Fogjatok be! Nem ellenkezem" feliratot.
Forrás: BBC
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.