Pepe új rokonai- Új büzösborzok Észak-Amerikából

 A jellegzetes külsejű bűzösborz jellegzetes, aranyos és hála az animációs és családi filmeknek az egyik leghírhedtebb kistermetű állatfaj Amerikában. A laikus leginkább a a csíkos bűzösborzot (Mephitis mephitis) ismerheti, addig a foltos bűzösborz (Spilogale) gyakorta ismeretlen lehet számára, mivel ezek az állatok nem annyira elterjedtek az ember lakta területek közelében. Az első képviselőjüket 1758-ban tudományosan leírta Carl von Linné, és azóta már 14 fajukat is felfedezték. Ezek többségéről kiderül, hogy csupán alfajok, vagy helyi változatok. Így mostanra már négy fajt különböztetnek meg a zoológusok. Azonban úgy fest hogy ez változhat.

A foltos bűzösborzok mérete kisebb mint csíkos rokonaié, sokkal mozgékonyabbak.Mielőtt kibocsátanák a védekezőanyagot, a képen látható pózba vágják magukat, hogy elijesszék a rájuk támadó ragadozót, vagy szerencsétlen turistát.

Adam Ferguson a Chicago-i Múzeum evolúcióbiológusa és a Chicago-i Egyetem Biológiai tanszékének zoológusai autógázolásoknak áldozatul esett állatok genetikai anyagát vizsgálják, hogy új fajokat vizsgáljanak meg. Texas szerte egyfajta körözési plakátokat raknak ki, hogy az esetleges gázolásokban tettes sofőrök beszolgáltassák az állatokat az egyetemnek. A vizsgálatokba bevonták a múzeumi példányokat is, szövetmintákat véve belőlük. A vizsgálatok eredményeket is értek el a 2008 óta tartó vizsgálatok alapján, amiket Ferguson még hallgató korában kezdte.

 

Több mint hét külön faját fedezték fel ezen apró ragadozóknak.Kiderült, hogy a közös ősük valamikor 5 millió évvel ezelőtt élt. 1,5 millió évvel a korai pleisztocénban vált szét egy nyugati és keleti vonalra. Ezek kettő és három külön fajjá vált szét. Ezek közül az egyik a Yucatán félszigeten élő foltos borz, amely akkora mint egy európai mókus. Valamint a legfontosabb a síkvidéki foltos bűzösborz, amit eddig mint alfajnak soroltak be, de mint kiderült Ferguson kutatása alapján elég ideje fejlődött külön a többiektől, hogy külön fajként sorolják be. Ez pedig segíthet a védelmében, mivel erőteljesen veszélyeztetett fajnak számít így.

Most feltehetitek a kérdést, hogy mi késztette ezeket az állatokat arra, hogy külön fajokká váljanak szét. Az élőhelyüket a Pleisztocénban megnövekedett gleccserek darabolták fel.Mikor ezek eltűntek a foltos borzok újra találkoztak, de már nem voltak képesek szaporodni egymással. Így működik az evolúció, a környezet fontos ráhatással van a fajok fejlődésére. Maga a bűzösborzfélék (Mephitidae) helye is érdekes a menyétek szupercsaládjában. Régen a menyétfélék családjába sorolták őket, de a későbbi genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a Bűzösborzok inkább rokonai a mosómedvéknek és a macskamedveféléknek. Szóval érdekes a törzsfejlődés, azon belül a ragadozóké. A későbbi felfedezések talán segíthet a pöttyös bűzösborzok védelmében és ezen állatok megértésében.

Forrás: Smithonian